Mammográfia

A mellrák a tüdődaganatok után a hölgyek körében a leggyakoribb ráktípusnak számít Magyarországon. Évente közel 9-10.000 nőt diagnosztizálnak rosszindulatú emlődaganattal és közel 2000-en vesztik életüket ezen betegség következtében.¹ A mellrák kifejezetten a nyugati világban gyakori, Európában és az Amerikai Egyesült Államokban jóval sűrűbben fordul elő, mint a fejlődő és keleti országokban. Szerencsére a mellrák – más rosszindulatú daganatos betegségekhez hasonlóan – korai stádiumban felismerve jól kezelhető, és az esetek többségében gyógyítható.

1 Nemzeti Rákregiszter www.onkol.hu

Az emlődaganat kialakulását genetikai és életmódbeli tényezők egyaránt befolyásolják. A betegség korai diagnosztizálásának alapfeltétele, hogy a hölgyek 35 éves kor felett évente ajánlott, hogy szűrővizsgálaton vegyenek részt, amelynek alapmódszere a mammográfiás vizsgálat.
Mindazok – akiknek a családjában már előfordult mellrák – kiemelt kockázati csoportba tartoznak, de az elhízott, dohányzó, mozgásszegény életmódot folytató hölgyek körében is gyakoribb a betegség előfordulása. A 35 év felett gyermeket vállalók vagy a gyermektelen középkorú nők szintén hajlamosabbak a rosszindulatú emlődaganatra. Ha valakinél jelen van a genetikai tényező (BRCA1 és BRCA2 gének mutációi), akkor neki évente mellrákszűrésre kell járni. Otthon is érdemes rendszeresen önvizsgálatot végezni. Ha ennek során bármilyen szokatlant észlelünk az emlő alakját illetően, korábban nem tapintott csomót fedezünk fel, illetve megváltozik a mellek bőrfelülete, esetleg a mellbimbó váladékozását érzékeljük, azonnal orvoshoz kell fordulni. Ne feledje senki, a mellrák korai stádiumban nem jár fájdalommal, a daganatot csak mammográfiás vizsgálattal lehet feltárni.

Nagyon sok nő hatékony szűrő módszernek tekinti az ultrahangos, illetve a nőgyógyászati vizsgálaton történő fizikális (tapintásos) vizsgálatot is, holott a szakmailag támogatott emlőrákszűrés röntgen mammográfiával történik. A mammográfia nem hagyható el az emlőrákszűrés folyamatából, hiszen léteznek olyan elváltozások – pl. a mikromeszesedések – amelyek csak ezzel a módszerrel láthatók. Az Affidea központjaiban a komplex szűrést ajánljuk a hölgyeknek, amelyben a mammográfiát kiegészíti egy fizikai és egy ultrahangos vizsgálat is, ugyanis ez a három módszer együttesen képes a legátfogóbb képet adni az emlő állapotáról és szerkezetéről. Az ultrahang vizsgálat során a hónalj és a kulcscsont környéki régiókat is feltérképezik, illetve amennyiben elváltozást tárnak fel a szűrés folyamán, biopsziás mintavétel történik. A szövettani eredmény határozza meg pontosan az adott elváltozás mibenlétét, hogy jó vagy rosszindulatú daganatról, esetleg valamilyen egyébről van-e szó.

Az emlő diagnosztika része lehet bizonyos esetekben az emlő MR-vizsgálata is, mely során áttekinthető az emlők teljes állománya és jól megítélhető az esetlegesen beültetett implantátumok szerkezete, állapota is. Az MRI az emlőben található elváltozást karakterizálja, illetve megmutatja annak térbeli kiterjedését, sok esetben itt derül ki az is, ha a másik emlőben is elindult valamilyen kóros folyamat. A mellrákkal diagnosztizált, de már gyógyult betegek esetében nagyon fontos a meghatározott intervallummal végzett rendszeres kontroll, amely általában komplex vizsgálattal (mammográfia + ultrahang+ fizikális vizsgálat) történik. Előfordul kiegészítő vizsgálatként kontrasztanyagos mammográfia is, ennél intravénásan kontrasztanyagot fecskendeznek a véráramba, amit bizonyos emlőelváltozások fokozott mértékben vesznek fel, így sokkal jobban láthatók, a kiterjedésük, jellegük meghatározása is sokkal pontosabb.

A mammográfia az emlők speciális röntgenvizsgálata, amelynek során az emlőkről két irányból készít felvételeket a mammográf. Ez az eljárás képes kimutatni akár a fél centiméter átmérőjű, korai daganatos elváltozást is. A mammográfiának nincs mellékhatása, és csak minimális sugárterheléssel jár. Az Affidea magánegészségügyi központjaiban teljesen digitális mammográfokat használunk, amelyek a hagyományos, analóg módszerhez képest kisebb sugárterheléssel működnek. A módszer diagnosztikus érzékenysége az emlő alapszerkezetétől függ, és eléri a 80-85%-ot, mely tovább javítható 3D tomoszintézis technikával. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a vizsgálat során mindkét standard irányból vékony rétegű sorozat felvételek készülnek az emlőről. Ez főleg a sűrű szerkezetű emlőkben segíti a kis méretű invazív rákok felismerését.

A hölgyek jó része a mammográf által kifejtett kompressziótól tart a leginkább, holott a vizsgálat alatt érzékelhető nyomás professzionális szakasszisztensi közreműködéssel egyáltalán nem fájdalmas. Központjainkban kifejezetten ügyelünk arra, hogy minél kevesebb kellemetlenséggel járjon az emlőrákszűrés folyamata. Már nálunk is elérhető például önkompressziós mammográf, amelynél a páciens saját maga tudja irányítani a nyomás erejét. Hormonálisan aktív hölgyek esetében mammográfiára és emlő MR-vizsgálatra a legoptimálisabb időpont a menstruáció kezdetétől számított második-harmadik hét között van, ekkor a legkevésbé érzékeny az emlő, illetve alacsonyabb a mirigyek aktivitása. Ebben az időszakban a mammográfia is kevesebb kellemetlenséggel jár. A menopauza után nem kell figyelembe venni ezeket a hormonális tényezőket.