A képalkotó diagnosztika egyik legkülönlegesebb ága az izotópdiagnosztika, amelynek során a szervezetbe juttatott radiogyógyszerrel /radioaktív izotóp vagy radioaktív izotóppal jelölt speciális anyag/ vizsgáljuk az egyes szervek működését.
A vizsgálat típusától függően az előkészületek során olyan radiogyógyszert választunk, amely a kérdéses szervben megkötődik, illetve kiválasztódik, így a szerv működésétől függő intenzitással és eloszlásban rövid időn belül beépül a vizsgált szervbe. Ezen folyamat során rögzítjük a radiogyógyszerből érkező jeleket, amelyekből a szerv állapotára, működésére lehet következtetni. A radiogyógyszert általában vénásan juttatjuk a beteg szervezetébe, ennek a tapasztalatok szerint semmilyen mellékhatása nincs, mivel nagyon kis anyagmennyiség beadása szükséges. Az izotópdiagnosztikának alapvető szerepe van a daganatvizsgálatoknál és bizonyos kardiovaszkuláris folyamatok feltárásánál.
Az izotópdiagnosztikai vizsgálatok sugárterheléssel járnak, az orvosi diagnosztikához szükséges lehető legalacsonyabb sugárterheléssel végezzük. A vizsgálatot követően a beteg nyugodtan találkozhat másokkal, használhatja a közös mosdót, ez nem jelent kockázatot másokra nézve. A kockázat ugyan minimális, de a felesleges sugárterhelés elkerülése érdekében azt javasoljuk, a vizsgálat napján lehetőleg kisgyermekek és várandós asszonyok közelében huzamosabb ideig ne tartózkodjon. Várandós vagy szoptató anya vizsgálata esetén különös körültekintéssel kell eljárni, kérjük, ilyenkor konzultáljon kezelőorvosával is.
A vizsgálatokhoz használt radiogyógyszereknek általában nincs mellékhatásuk, allergiát csak rendkívül ritkán okozhatnak.