CT kolonoszkópia

A vastag- és végbéldaganatok döntő többsége egy rákmegelőző állapotból, az úgynevezett polipból alakul ki (ez egy bélfalról bedomborodó képlet). A folyamat, mely során a polipból daganat fejlődik, több évig tarthat. Ha a betegséget korai stádiumban, még polipként fedezik fel, akkor megelőzhető a rosszindulatú daganat későbbi megjelenése, illetve a korai, de már rákos elváltozások eltávolításával is szinte teljes a gyógyulás esélye. A virtuális (CT) kolonoszkópia lehetőséget biztosít a rákmegelező állapotok felfedezésére, hiszen ezzel az eljárással már akkor is diagnosztizálható egy esetleges polip, amikor az tünetet (vérzést) még nem okoz.
A módszer egy speciális, has-medencei CT-vizsgálat, mely a polipok észlelésében a hagyományos vastagbél-tükrözéshez hasonló találati biztonsággal bír. A vizsgálat során nem vezetnek végig csövet a bélrendszeren, hanem egy szoftver segítségével, „virtuális kamerával” pásztázzák át. Szűrővizsgálatként már több, mint egy évtizede használják korszerű diagnosztikai lehetőségként. Előnye, hogy a bél környezetéről, falvastagságáról és a többi hasi szervről is információkat ad, kíméletesebb eljárás a vastagbéltükrözésnél, ezért tolerálhatóbb. Hátránya, hogy a virtuális CT kolonoszkópia során észlelt vastagbél-fali eltérés mintavételére és eltávolítására egy második, endoszkópos beavatkozás is szükséges, míg a vastagbéltükrözés esetén egy vizsgálat során megtörténhet a polip mintavétele, illetve a kimetszése is. A módszer röntgensugárral működő képalkotó eljárás, a CT kolonoszkópia sugárdózisa azonban alacsony, körülbelül annak a sugármennyiségnek felel meg, amelyet átlagosan 20 hónap alatt ér bennünket, háttérsugárzásként.

A virtuális vastagbél CT-vizsgálatot elsősorban tünet- és panaszmentes, de kockázati csoportba sorolható emberek számára célszerű elvégezni.
Ilyen kockázati tényezők:

• Életmód: a magas zsírtartalmú ételek fogyasztása, a testmozgás hiánya, az elhízás, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás.
• Lynch szindróma ( ez egy genetikai betegség, amely a vastagbélrák fokozott rizikójával jár együtt, és fiatal korban jelentkezik)
• Familiaris polipózis (ez egy olyan öröklött betegség, amelynek során a vastagbélben fokozott számú polip képződik, ezek ráadásul a rosszindulatú elfajulásra hajlamos polipok családjába tartoznak)
• Sugárterápia a kórtörténetben (30 éves kor alatti mellkas vagy emlő besugárzás)
• 50 év feletti életkor
• Bélrendszeri megbetegedések (colitis ulcerosa, azaz fekélyes vastagbélgyulladás)

A szűréseket férfiak esetében általában 40-50 éves kortól, hölgyek esetében 50 éves kortól tanácsos elkezdeni. Amennyiben azonban a családban halmozott vastagbél-daganat előfordulás jelentkezett, vagy valamelyik felmenőnél fiatalabb korban fordult elő béldaganat, akkor a rendszeres szűrés, akár már a húszas években is kezdhető.
Fontos figyelmeztetés: Amennyiben a páciensnek tünetei vannak (megváltoznak a székletürítési szokásai, élénkpiros színű vagy feketés székletet észlel, hasi görcsök jelentkeznek, illetve a fentiekhez társuló puffadás, étvágytalanság, testsúly-vesztés, fáradtság alakul ki), akkor nem a virtuális, hanem a hagyományos kolonoszkópiát (azaz a vastagbél-tükrözés) kell alkalmazni elsősorban. Ennek az az oka, hogy a tünetek hátterében gyakrabban fedezhető fel olyan, a tünetet magyarázó, fali eltérés, aminek a mintavétele, sőt, akár eltávolítása is szükséges/lehetséges az endoszkópos vizsgálat során.
A CT kolonoszkópia azon eseteknél kap komolyabb szerepet, amikor a páciens olyan anatómiai vastagbél- eltéréssel él (hosszabb, és/vagy kanyargósabb bél, megtöretés, esetleg szűkület), ami miatt a hagyományos vastagbél-tükrözés (kolonoszkópia) során az endoszkóp nem tud végighaladni a bélrendszer teljes hosszában.

A sikeres vizsgálathoz megfelelő bélcsatorna-tisztítás szükséges, hogy a vastagbélben esetleg előforduló polipok jól láthatóvá váljanak. Az előkészületek a kapott vizsgálati időpont előtt kettő-négy nappal kezdődnek, rostszegény diétával.
Ekkortól már csak bizonyos, kevés élelmi rostot tartalmazó ételek fogyasztása javallott (főtt burgonya, tejtermékek). Amennyiben a páciensnek, ritkán, nehezen van széklete, a vizsgálat előtti héten tanácsos minden reggel éhgyomorra másfél deciliter keserűvizet fogyasztani, majd fél óra múlva reggelizni. Egyébként megszokott módon kell táplálkozni, sok folyadékot fogyasztani (1,5-2 liter naponta). Normális székelési szokás esetén a keserűvíz fogyasztás nem szükséges.
2 nappal a vizsgálat előtt már csak rostszegény, pépes ételeket szabad fogyasztani: tejterméket (tej, joghurt, kefir, fagylalt), üres leves (pl.: szűrt húsleves), rostmentes gyümölcslé, kevés főtt burgonya, főtt tészta. A bő folyadékfogyasztás itt is fontos.
A vizsgálat előtti napon egy könnyű reggeli után szilárd táplálékot már nem szabad enni, csak folyadékot (tej, joghurt, kefir, fagylalt, üres leves, rostmentes gyümölcslé) fogyasztani. A vizsgálat előtti nap délután 14-16 óra között az orvos által felírt béltisztító folyadékot be kell venni, és azt követően legalább 2 liter folyadékot meginni.
A vizsgálat napján már nem szabad enni. Folyadék fogyasztható, de a vizsgálat időpontja előtt 2 órával már inni sem szabad.
A tisztítás ideje alatt széklet-jelzés is történik, ehhez barium-szulfát port kell az elfogyasztott ételhez keverni, a megadott mennyiségben. Az eljárás lényege, hogy a béltisztítás megkezdése előtt a béltartalmat báriummal „megjelöljük”, így a bélfalhoz tapadó, apró székletmaradék a kis polipoktól egyértelműen elkülöníthető. Ebben az esetben már a vizsgálathoz szükséges béltisztítás előtti napon (3-4 nappal a vizsgálat előtt) és a 2 diétás napon is minden étkezésnél 1 kiskanál báriumot kell vízzel keverve elfogyasztani. A báriumot a vizsgálati központban veheti át. A diéta a továbbiakban megegyezik a fent leírtakkal. A vizsgálat előtti napon a béltisztítás az előzőekben leírtakkal egyezik.
Amennyiben iv. kontrasztanyaggal történik a vizsgálat, úgy a II. típusú cukorbetegségre szedett gyógyszert 48 órával a beavatkozás előtt már el kell hagyni, és a következő 48 óráig sem szedhető.